Imádom a narancslekvár kissé kesernyés, mégis édes ízét. Sokáig azt gondoltam, hogy bonyolult, vacakolós elkészíteni, aztán a barátnőm mutatott egy egész egyszerű receptet:  a végeredmény egy darabos, de jól kenhető, isteni lekvár! Az tény, hogy több napos móka, de összeadva is kb. másfél óra foglalatosság. Éveken át a cukros verziót készítettem belőle, de idén elkészítettem a cukormentes változatot is. 

4 nagyobb narancsot (kb. 1 kg) alaposan megsikálunk, villával sűrűn megszurkáljuk, majd egy lábos vízbe áztatjuk. 12 óránként (reggel, este) vizet cserélünk rajta, majd a 3., 4. vízcsere után feltesszük főni az egészet. Úgy, ahogy van, héjastul! 1-1,5 órán át gyöngyöző vízben főzzük, majd leszűrjük, kihűtjük (ez utóbbit csak azért, hogy meg bírjuk majd fogni őket). A narancsok héja a 2-3 nap ázás és másfél órás főzés alatt istenien megpuhult, így könnyen kifordítható a gyümölcshús a “ruhából”. A héjakat külön tesszük, a narancsot belső hártyáival együtt kockákra vágjuk, botmixerrel kissé összetörjük és 10 dkg eritrollal (vagy xilittel) főzni kezdjük.

Alacsony lángon fél órán át rotyogtatjuk, közben a héjak egy részét (max. a harmadát) apró kockákra, vagy vékony csíkokra vágjuk. Aki nem kedveli a nagyon darabos lekvárt, az most, legalább fél óra főzés után pépesítse, majd nagyobb lyukú szűrőn szűrje le. Fontos, hogy a belső héjakat- hártyákat belefőzzük a lekvárba, mert pektintartalma miatt ez ad majd tartást neki (zselésítő anyag). Ha a lekvárunk a levét kezdi elforrni, hozzáadjuk a narancsok héját és tovább főzzük még legalább fél órán át. Ízlés szerint ízesítsük még édesítőszerrel, némi fahéjjal (1 nagyobb darabot főzzünk bele a lekvárba), vagy gyömbérrel.

Ha a lekvárunk besűrűsödött, töltsük kis üvegekbe, zárjuk le és fordítsuk fejre 10 percre az üvegeket. Száraz dunsztban hagyjuk kihűlni (1-2 nap), tetejét borítsuk be egy csinos textildarabbal, majd mehet az ajándék-kosárba, vagy a szekrény tetejére 🙂

10 dkg lekvár 8 g Ch-t és 29 Kcal-t tartalmaz.